Miért pont a kereszténység az igaz vallás?

(nagyon fontos, hogy a megváltás Jézus Krisztus által, az ő helyettes elégtételével van: Ő fizette ki a mi kifizethetetlen tartozásunkat, amivel a világra jöttünk, és azóta is gyarapítjuk. Később bővebben szólunk erről. Más rendszerekben más a megváltás (megvilágosodás, lélekvándorlás, stb.) ami azonban nem oldja meg az ember kifizethetetlen adósságát. E sorok írójának sokáig nem kellett, hogy más oldja meg az életét, azonban rá kellett jönni, hogy nem megy. Ha a saját magunk elgondolta célokat, vagy megoldást keresünk (egyik kérdés, mi van a halál után), az nincs rendben. Viszont megváltottan Isten országát keresni és művelni, célt és értelmet ad az életnek. 

Testvéreink további gondolatai:  

Egyetlen más vallás sem fejezi ki úgy a szeretetet, mint a kereszténység;
A teremtő Isten az egyetlen szeretett fián Jézus Krisztuson mutatta meg milyen gonoszak az emberek (mi); 
Jézus mennyi embert meggyógyított, ennek ellenére az emberek megkínozták és megölték; földi olvasatban, mert a saját hatalmukat feltették Tőle, tudjuk azonban, hogy a világ teremtése előtt így lett eltervezve (Ézsaiás könyve, 53. fejezet... 

Jézust feltámasztotta, ami azt mutatja, hogy az Isten helyreállítja azt amit a bűnös ember elrontott, ezzel hirdetve a bűnbocsánatot (de csak annak aki a feltámasztott Fiúhoz fordul segítségért, hogy a hátralévő életében Istennek engedelmeskedő életet éljen: ennek mozgatója csak a szeretet lehet). 18. zsoltár: "Szeretlek, Uram, én erősségem!"

Ezzel azt is kifejezi, hogy az ember saját erejéből képtelen megjavulni, csak akkor tud kicserélődni, ha Jézusnak - szeretetből - teljesen átadja magát.  

Miért enged Isten ennyi gonoszságot és szenvedést?

Röviden:
Ez annak a következménye, hogy az ember mindig is ellenkezik Isten akaratával. Az ember okosabb akar lenni Istennél és meg akarja mondani, hogy mi a jó és mi rossz, és ne Isten mondja meg (ezt jelenti az a bizonyos tiltott gyümölcs, amit az első emberpár evett). Az első bűneset előtt nem volt gonoszság és szenvedés.

Bővebben:
Nagyon fontos, hogy mások szenvedését vagy boldogságát ne akarjuk méregetni, mert sosem tudjuk ki mikor, mit érez belül. És nem tudhatjuk milyen a kapcsolata Istennel.
Az Istennek engedelmeskedő hívő embernek Isten ígéri, hogy csak annyit kell szenvednie amennyit el tud viselni.
Próbatétel:
A nehézségek által Isten meglátja, hogy mi van a szívükben.
Megmutatja Isten a nagyságát: még a legreménytelenebb helyzetből is képes kihúzni és boldoggá tenni minket, ha kitartunk mellette.
És az az igazán nagy próbatétel, hogy mindezt mi nem érthetjük teljesen.
Igazat tudunk e adni ennek ellenére Istennek, a nagy próbák közepette?

De hát mennyi gonoszságról hallani amit papok vagy "hívők" követtek el.

Nagyon fontos, hogy elsősorban ne hívő emberekben bízzunk, hanem Istenben.
Ha rá is kell bíznunk magunkat egy "hivőre", és mégis elárul minket (báránybőrbe bújt farkas), akkor fel tudjuk e ezt fogni Isten próbatételeként?
A nagyobb hívő közösség biztos mellénk kell hogy álljon ilyen esetben.